Amit a Bibliából tudunk róla, az meglehetősen eltorzult, hiszen szexuális csábításként jelenik meg. "Salome Heródes mohó szemeit érzi testére tapadni..."

örténete sokak szerint az Istar-mítosz újra elmesélése, bár ez kevésbé valószínű. (Bár a Biblia sehol sem említi a hetes számot, csak egy-egy motívum hasonlít az említett elbeszélésre.) Ahogy korábban említettm, a két elbeszélést az író képzelete kapcsolta össze.

 

A történet mögött szexuális inditóokokat fedezünk fel minduntalan. A költőt foglalkoztatta a hercegnő hús-vér alakja. Nem múlt el nap, hogy ne beszélt,

 álmodozott volna a zsidó hercegnőről. Órákig álldogált az ékszerboltok kirakata előtt, hogy kiszemelje azokat az ékszereket amelyek a legideálisabban illenének képzelete bálványának testére. A boltokban található legbujább szöveteket sem találta elég megfelelőnek, hogy stílszerüen takarják Heródes unokahúgának észbontó meztelenségét. Egy este az utca közepén megállt és így szólt hirtelen: "Teljesen meztelenül jobb lenne. Nem gondolja? Minden ruha nélkül, de drágakövekkel bőségesen borítva. Ékszerek csengenek, csilingelnek a hajában, csuklóján a karján, a nyaka körül, ékszerek övezik a csípőjét. Egy ártatlan Saloméról aki csupán anyja eszköze hallani sem akarok. Nem, nem, Salome tudja mit tesz.

trauss romantikus operájában hősnőnk egyszerre jelenik meg gyereklányként és végzet asszonyaként. A zeneszerző arabos jellegű dallamfordulatokat alkalmaz. A tánc túljátszása ellen egyébként Strauss egész életében küzdött: "A későbbi előadások egzotikus varietétáncai a kígyó mozdulatokkal gyakran túllépték a jó izlés határait."

 

Jól látszik, hogy Salomé táncának erotikus kifejeződése vált elsődlegessé. Iszonyat és extázis, önkívület és féktelenség.

 közönség abban a hitben él, hogy a hétfátyoltánc Heródiás lánya által lejtett tánca Heródesnek, habár a Biblia ezt nem említi. Wilde és Strauss operájának és a számtalan modern Salomé feldolgozásnak köszönhető él ez a hit.
 hétfátyoltánc sohasem volt a közel-keleti tánc tradíció része és ma sem táncolják arab országokban.

 művészek, táncosok körében viszont ma is népszerű a hétfátyoltánc feldolgozása, a nyugati, európai közöség szívesen fogadja a számára arab misztimummal összekapcsolt fantázia-előadásokat.

Rita Hayworth (Salome, 1953)